Rose nincs jobban. :( Vízhajtókat kapott, nem használt, most intravénásan kapja. Vidámnak néz ki, az én kis tündér nagyim, drága pirospozsgás mininénim, egyszerűen felragyogott a szoba a kék szemeitől, a hangjától, amikor Jase-szel megjelentünk virágokkal, meg a dugicsokijával. :D Rávetettem volna magam a kórlapjára, de szinte elrángatott onnan, hogy elég orvos nyüzsög körülötte. "Édes szívem, a kislányom legyél, és ülj le mellém."-követelte. (: Drága, édes Rose!!!!!!!!! Annyira imádom!! Kórházban van, beteg, és mégis ő vigasztalt engem...jó, ilyenkor esik le, hogy hogy lehetek ennyire negatív...Rose olyan, mint egy jó tündér. A körülmények nem számítanak, mindig körülleng a légkör, aminek kakaó és csokissüti illata van. Jase-re, mint fiára tekint, ő rengeteget segít neki, nagyon-nagyon imádja ő is!! Ő megnézhette a kórlapját, míg én elvontam a figyelmét. ;) De semmi jó...összenéztünk, és félelmet láttam a szemében. NEM. Nem akarok most ebbe belemenni. El is kaptam a fejem, mielőtt még kiolvashatnék valamit a pillantásából. Hallani sem akartam semmit, szerencsére később sem, Ő sem akart beszélni erről. Én semmi tragikusat most nem akarok, nem akarok. Jase tud hallgatni, olyan mélyen...de nem nézett volna úgy rám...nem hagyhatom egyedül ezzel, hallanom kell. Bármi is az, de érzem, hogy a felkészületlen hírek majd jól meghánytatnak. Megyek, beszélek vele...