Emma

A harmadik vizsgámmal évfolyamelső lettem.

Azt aláírom, hogy ha engem padlóra küldenek, akkor oda is kerülök. Mert lelkiismeretes vagyok, utálok hibázni, maximalista vagyok, hiszek az emberekben, a jóságban, egy álmodozó kislány vagyok, és nem tudom, hogy mennyi szörnyűségnek kell még történnie, hogy megváltozzak, és…

Hm...hogy lehet az/lehet-e az, hogy szerelmet érzek??? Ülök az asztalomnál, a kietlen-poros könyvekkel szerteszórt könyvtárban, előttem képletek...s az ablak...kitárva...fehér keret az éjszaka sötétségének...S odakint, a nyári fülledt éjszakában, ahol a szellő a fákhoz…

Holnap vizsga...egy "pici" vizsga. Ilyen laza még nem voltam sosem előtte...Dep-dep-dep..

Annyira sok borzalmas dolog történik a világban, annyi sokkal borzalmasabb helyzetben élő ember él, ÉS BOLDOG. Én meg folyamatosan itt rinyálok, a depresszióba hajszolom magam, mert hülye kis gyenge szar vagyok, aki képtelen felnőttként viselkedni, és felállni, ha ledobta a…

És akkor Peti hazaér a munkából- vidám a hangja, és orvos illata van. És neki ott kell találnia a padlón, szétsírt szemekkel, reszkető testtel, alávetve magamat az érzelmeknek. És akkor ledob magáról mindent, elfelejti a napját, a rendelőt, a fogakat, és betakar a…

Reszket az ablak a szélvihartól. Úgy reszket a gyomrom is. Cigi-egyik a másik után. Mégis képtelen vagyok kifújni magamból az idegességet. Remeg a kezem: adrenalin. A torkomban egy vattacsomó, mely egyre nő. Nem tudok sírni, de érzem, hogy megöli a belsőm ez a feszültség. Nem…

Akkor ott, kislányként, és később a gimiben tiniként...annyira tökéletes volt minden. Egy álomvilág volt az, amiben a bátyáim felneveltek. Talán pont emiatt kell most mindig az ellenkezőjének történni. Ennyi jó után most ennyi rosszat kapok. Az élet egyensúlya...azt hittem, hogy…

Szóval a mai nap.Emil lent volt az egyetemen, így együtt jöttünk haza. Útközben beugrottunk, illetve kerültünk egy kicsit...hoztunk játékokat a gyerekosztálynak. :) Egy tűzoltó autóval játszottam egész úton. :)) De iszonyat hosszú volt...útközben kiderült, hogy meglett a 2.…

Azt hittem, sosem érünk haza...5 éves korom óta tudok vezetni-enyhe túlzással persze. Kb. ekkor kezdődött a balett karrierem, amit a csúcson hagytam abba- miután nem hogy járhattam volna-élhettem volna balett intézetben 13 évesen. Az átlagos életet választottam. Egy évvel korábban…

Mindig elfelejtem...mindig teljesen, kompletten, totálra, abszolút amnézia!!! Mindig...azt...hogy egy rohadt porszem vagyok, egy senki, még egy gépezethez sem tartozom, tökéletesen helyettesíthető, pótolható vagyok. Nem érek semmit. Semmit. Hiába szenvedtem végig életem legnagyobb…

Annyira irigylem a szomszédos kollégiumot!!! Szombat este van, és buliznak, és nyár van, és ciripelnek a tücskök!!!!!!!! Ááááááááá...deszar!! Bár mentem volna jogásznak...de jah..igazából amit megtehetek...hogy fogom a cigim, kimegyek az erkélyre, és gyönyörködök a város…

:)Az első vizsgám "excellent" lett!!! :))) A leges-legelső ebben a félévben!!! :) Fúh, hát jól összekaptam magam...és hát ezek után úgy érzem a többi is menni fog. Törekszem ugyanúgy arra, hogy évfolyamelső legyek...még szerencse, hogy a tesztek eredményeit is…

Sikerült annyira összeszednem magam, hogy ne vágjanak ki a patológián!!! Annyira örültem, innen vezet az út a hegytetőre...ott leszek megint, igérem...Csak annyira vakok vagyunk nem néha...!!! Sírtam tegnap...nem vagyok az a sírós fajta...ritkán, de akkor nagyon..de...amennyi…

Oké...ma van az a reggel...KÉPES VAGYOK RÁ!!! :)))))))))De tényleg, vissza fogom szerezni a szenvedélyem, ezért (volt) érdemes élnem!!!Mindenkinek nagyon szép napot!!!

Ne haragudjatok...régen írtam már nagyon...Gondoltam már sokszor, hogy írok...de valahogy nem jött ihlet.Azt sem tudom, hogy ki vagyok. Tök szét vagyok esve.Már az orvosiban is kételkedem...jó...99,9%-unk kételkedik, de bennem mindig az a megmagyarázhatatlan szenvedély élt, amit egyik…