Game over...

Peti már Washingtonban van, holnap ő már tanárbácsit játszik: vizsgáztat. Sokan fogják utálni...én persze nem vizsgázhatok nála, és sosem tudnánk eltitkolni, hogy testvérek vagyunk, ritka vezeték név ez az Államokban. :D De ott lesz...bent is lesz...kérdezte, hogy bejöhet-e, nem zavar-e...ez csak segít nekem, ha ott van. Azt mondta, ha ügyes leszek, és kapok egy kitűnőt, felmehetek vele a szájsebre, és kiszedi az egyik bölcsességfogam. Hogy mennyire vicces...mennyire nagyon-nagyon vicces bátyám van...végül azért úgy döntöttem, hogy legyen foghúzás mandulaműtét előtt...és lesz még MRI is...ugye...egy roncs vagyok, ezen most már nincs mit tagadni...

Game over...

Én reggel indulok. Úgy szerettem volna, ha Jase velem tudna jönni, de nem pattanhat le csak úgy a kórházból...de utánunk jön, mert az MR az egy nagy dolog. Már mint a ház szerint. Mindenki odavan...pedig az csak egy gép, amiben futkoznak a fejem felett a csövek, szerintem tök nyugtató...ha az ember nem először fekszik benne.
Mert Em is jön, igen, sajna D.c-ben kell, mert ott van pillanatnyilag az orvosom. Ebből tényleg nem lehet semmi bajom, nem fog vér folyni, nem fog fájni, csak rétegfotók. ;) Mégis mindenki jobban odavan, mint a többi horror véres szuris izéktől. Szóval viccesek...

Game over.

Összepakoltam a táskám, utoljára vetettem meg az ágyam, a szennyesbe dobtam az itthoni ruháimat. Annyira természetesnek kell kinéznem, amennyire csak lehet. Bár lennék kicsit barnább, kevésbé ennyire vakító szőke...de hát a Nap...öhm...de szőkén könnyebb eljátszani a szűz angyalkát, van előnye...

Game over.

Éjjel kétszer kaptam pánikrohamot. Most már jó lenne levizsgázni, de rohadtul félek. Mindennél jobban össze kell szednem magam, mindennél...mert most nincs mese, mennie kell. Semmi baj.
Zsolti megint megjelent a színen, Vele alszom el. Nem tudom, mit jelent, jelent-e valamit, a karjaiban vagyok a tóparton, a csillagok alatt, fogja a mellkasom, hogy aritmia, extrák, és tachycardia nélkül verjen a szívem. Talán ő az Őrangyalom. Most nem gondolkoztam ezen...élvezem, míg velem van.

GAME OVER.

Hát ennyi. Amit megtanultam, tudni fogom, amit nem sikerült, nem fontos, nem kérdezik majd. Isten segíteni fog. Imátkozzatok...fontos. Igérem, nem nehezítem majd meg senkinek a tervét. (:

Utána festeni fogok. Festenem kell. De szerdáig még tanulok...

Szerdán...game over.
Újra.
It's my life.

:)