Mi van, ha azt mondom, hogy a világ másmilyen, mint ahogy az meg van ítélve.
Helyből probléma az ítélkezés..."Ne ítélkezz, hogy ne ítéltessél." - mondja a Biblia.
Sosem fog kielégíteni senkit az élet, mindig többre fogsz vágyni, hiába értél el sokmindent. A sikerhajhászással, csak átrepülöd az éveidet. Semmi értelme.
Kielégülhetsz máshogyan...ha kevesebbel is beéred, akkor igazán boldog lehetsz. Ezt meg kell érteni és tanulni. A pillanattal kell elégedettnek lenned, és a tény, hogy úgyis megtörénik, aminek meg kell, ill. soha-bármit teszel, aminek nem kell, megnyugtató.
Nem kell kérdezned, hogy mi az élet értelme, mert pont az, ami most vagy. Most, itt, amikor ezt kérdezed.
Nem kell vágyakoznom a diploma után, mert ugyanígy irigyelnek az alsóbbévesek, ill. irigylem a rezidenseket, ők meg a szakorvosokat...és így tovább. Sosem lesz vége a kielégítetlen vágyakozásból. Éljünk a jelenben. "Seize the day", avagy Carpe diem, csak okosan és nyugodtan.
És mint harcos, harcoljunk az eszményeinkért, tartsuk fent a pozitív energiát a világnak, tegyünk jót, mosolyogjunk reggel, és törődjünk úgy az emberekkel (betegeinkkel), mintha Istennel törődnénk..."What if God was one of us, just a stranger on the bus..." (többet nem angolozok igérem..) Példamutatással segítsünk...hatékonyan, és úgy, hogy az nekünk is jól essen, hogy egyszer megköszönje valaki...
Nem számít, hogy mi a baj, miért van rossz kedved, azt kell adnod, amit mástól szeretnél kapni. Úgy nyugtass meg másokat, ahogy szeretnéd, hogy Téged nyugtassanak, ha sikerül, az jó. :) Varázsoltál. :)
A betegeknek amúgy is sokkal rosszabb, mint nekünk, hiába húzunk le egymás után 4 éjszakás ügyeletet, hiába van hányingerem a fogkefétől, és nem érzem azt, ahogy a zuhany alatt a víz ömlik a bőrömre, hogy szédülök, és remegés tör rám, meg hallucinációk, nekik mindig rosszabb, mindig. Ez az, amit szem előtt kell tartani. Nagyobb veszélyben vannak, jobban fáj nekik, persze mi se panaszkodhatunk, mi választottuk. :)) Nem mintha lett volna más választásunk...
