Oké. Valami fontosra jöttem rá ma. Ha medikus vagy, akkor az emberek nem bíznak benned, mert nincs gyakorlatod, tutira elbánázol valamit, főleg, ha szuriról van szó, vagy egy kisebb műtétről. Jó, hogy nem vagy gyakorlott, de most tanultad, minden kis szar részlet a fejedben van, ami esetleg idősebb orvosok fejében már kevésbé-főleg, ha elavult is már a tudásuk. Amúgy is félsz, hogy elbénázod, és akkor olyat kapsz a tanárodtól, hogy nem teszed zsebre, ha nagyot hibázol, sosem lesz belőled orvos-tesznek róla.., szóval ilyen gondolatokkal teszed-az amúgy nem túl bonyolult beavatkozásokat. De ilyen gondolatokkal még nagyobb az esélye, hogy elbénázod. Nah, ha átjutottál a nehezén, netalántán le is diplomáztál, onnantól kezdve a szakorvosok dirigálnak, te meg a medikusoknak. Hiába szerezted meg a diplomát, ugyanolyan kis szar vagy, a szakorvosok szemében-nyilván jogosan, te meg reszkethetsz amiatt is, hogy a medikusod bénáz el valamit. Megérted, mi az orvosi felelősség, és visszasírod azt, amikor csak attól féltél, hogy elbénázol egy szurit. Szakorvosként sem lehetsz elég jó, mert ott vannak a főorvosok, a profok, stb. és a kezed alatt egy csomó ember. Főorvosként már legalább a betegek bíznak benned! :D
Ebbe jobb bele sem gondolni...pedig mégis számoljuk a féléveket a diplomáig...tudjuk, mégis csináljuk...:D
