Próbálok kiválasztani egy kevésbé megbotránkoztató verset...Emmától, a napokban írta...
'Egy szó egy szikra
Egy álom egy kripta
Egy íz egy szív
Egy remény egy vég
Ragyok az ég ezernyi zafírral
Tűz a Nap, melege megnyugtat
A szél símogat, gyönyörrel eláraszt
Egy faág rútul könnyekre fakaszt
Húsomba tép, mint sok ember
Lelkem tengerébe méreggel
Elesek, sírok és vérzem
Fáj a magány, érzem
Egy rét egy vágy
Egy perc egy seb
Egy kacaj egy halál
Egy toll egy madár
Vércsepp fölött elszáll
Kékbe repül a végtelen
Hol jár, az idő megáll
A halál jön és nem vár
Nincs már remény
A madár elszállt
Nincs már küzdelem
Vissza nem jár
Az idő megáll
Rámlel a halál
A madár itt hagyott
Győzni gyenge vagyok.'