Senki nem hiszi el, mekkora és mennyi áldozatot kell hoznia egy embernek, míg végül orvos lesz belőle. Én úgy érzem, hogy az életben nem tudok örülni semminek, nincs időm élni, az egész életemet erre áldoztam. De nincs más választásom!!! Érzem, hogy nincs...
Szenvedek...elszívok egy cigit a sötétkék felhők alatt. Kicsit befordulok, aztán folytatom tovább. Kinyitom a könyveket, betemetem magam velük, és addig tanulok, ameddig éjfél nem lesz, mert reggel 7-kor kelek, suli délutánig, majd újra tanulok. Fáradt vagyok, kimerült, tegnap este nem éreztem, ahogy a zuhany alatt a víz végigcsorog a testemen. Mindent eldobok, csak, hogy orvos lehessek.
Nekem tényleg ennyire fontos...