Larry hozott haza a kórházból...és kiküldtük az atmoszférába a kérdést...mi legyen tovább?! Larry-re most megint rájött a költözhetnék érzés...Európába..2 éve tervezi, és csak miattam maradt...úgy miattam, hogy a mindennapokat távol töltöttük egymástól.
Elengedem...érzem, hogy ha elmegy, még közelebb leszünk egymáshoz, mert nem azt érzem vele kapcsolatban, hogy frusztrált itthon, hanem azt, hogy szárnyal, és boldog. Így szeretném őt érezni. Bárhol lehet...mindig Velem lesz.
Ebben a szituációban kezdem amúgy feltalálni magam...
Azért nem szabad 10 körömmel kapaszkodni senki és semmi után, mert akkor tuti, hogy kihull a kezeink közül. Istenre kell bízni a dolgokat. Ha ő úgy akarja, hogy Larry és én...akkor úgy is lesz, ha nem, akkor máshogy leszünk boldogok. Boldognak lenni pedig most kell. És ezt meg kell tanulni. Meg kell tanulni figyelni a belsőnkre, arra a belsőnkre, ami nem törődik a társadalommal, csak önmagával, az eredeti paranccsal, életúttal. Minden válasz bennünk van.
És ez mindenre igaz. Én is úgy tudok maximálisan teljesíteni és évfolyam első lenni, ha nem erre törekszem, hanem hagyom, hogy az agyam befogadja az infókat, és felnyitom magamban a gátakat. Úgy, mintha egy szivacs lennék, aki beszippantja a világot, majd kinyomja magából azt a saját formájára alakítva. Mert amúgy minden, aminek meg kell történnie, meg is történik velünk. Orvos leszek, akárhogy is fogom fel. Ha ösztönből teszem, a legjobb vagyok, ha erőlködöm és behatárolom magam, közepes, és ha nem bízom magamban, akkor megbukok. Ez nem bonyolultabb ennél.
Larry: "Az élet egyszerű: élned kell." És ezt szerintem mindenki tapasztalta. Az élet törvényei...akkor történnek a legklasszabb dolgok, amikor nem számítunk rájuk, s ha letérünk az útról, azonnal kapunk "warning" jelzést, mint most én, hogy beteg lettem.
Tehát az ember minél többet erőlteti magát, és minél több dolgon hisztizik, annál távolabb kerül az útjától. Ne tedd.
De ez persze nem jogosít fel bármire. Én úgy szoktam mondani, hogy...
"Tedd, amit szeretnél."
Ne, "Tedd, amit tenned kell." Ha figyelsz, Isten a szemed elé tárja, amit tenned kell.
De, "Szeresd, amit tenned kell."
Szóval így értem. :)) Ennek értelmében úgy engedem el a Szerelmemet, hogy közelebb engedem magamhoz őt az életen keresztül.
Még sosem tapasztaltam ehhez hasonlót...ehhez a csókhoz hasonlót...a belsőmben valami felrobbant, és szétáradt az összes kapillárisomban, és teljessé tett, válaszokat adott. Ott-úgy volt a világ alárendelve nekünk. Szőke haj-barna szem...szőke haj-zöld szem...és a vörös tűz, sárga csillámpor, és rózsaszín mosoly-ajkak, és az EZÜST HOLD...
Hm..
Most pedig tanulnom kell.